Történelmi lépést tettek meg az ukrán és a moldáv uniós tagság felé a tagállamok, azt azonban most még nem lehet látni, hogy a két ország mikor lehet az EU tagja. Az optimista várakozások szerint az évtized végére lezárulhatnak az épp megkezdődött tárgyalások.
A belga nagykövet szerint „különleges vendéget” fogadtak az eseményen.
Döntésre jutottak a három nagy európai pártcsalád főtárgyalói.
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki – jogosan –, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
A magyar miniszterelnök olasz kollégájával tárgyalt, utána arról beszélt, hogy az Európai Bizottság úgy viselkedik, mint egy kormány, holott neki a szerződések őrének kellene lennie.
Nem első alkalommal teszi próbára az EU szakjogászainak felkészültségét a magyar kormány. Így történt most is, amikor arra kellett megoldást találni, hogy Ukrajna támogatására pénzt küldhessen az Unió, de a 26 többi tagállammal szemben ezt a magyar kormány lépten-nyomon igyekszik megakadályozni. Szijjártó Péter szerint az EU működését kockázatok fenyegetik.
Új, 32 tagú szélsőjobboldali frakció megalakítását jelenthetik be napokon belül az Európai Parlamentben, amelynek tagja lesz a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna is. Szuverenistáknak hívják majd magukat.
A magyar miniszterelnök Olaf Scholzcal egyeztetett Berlinben.
A cseh EP-választásokon első helyen végző ANO nem a Renew Europe frakciójában folytatja a munkát, mivel úgy érzik, programjukat ott nem tudnák megvalósítani.
Az orosz–ukrán háború és a Hamász Izrael elleni terrortámadása alapvetően befolyásolja az európai rasszizmust és intoleranciát. Erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács legfrissebb jelentése.
Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
Hétfőn a brüsszeli EU-csúcson, szerdán a stuttgarti Eb-meccsen találkoztak, pénteken Berlinben tárgyal Orbán Viktor Olaf Scholzcal.
Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek péntek reggel elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot, amelyet a magyar kormány is támogatott. A legfontosabb intézkedés, hogy az EU megtiltja az LNG továbbértékesítését.
A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
Pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek sem szeretnék, hogy a Fidesz csatlakozzon hozzájuk.
Szlovénia további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
Az Európai Bizottság közzétette minden tagállamra vonatkozóan az országspecifikus ajánlásait, amelyek Magyarországra vonatkozóan tartalmaznak korábban már ismert elemeket, de megfogalmaznak benne új elvárásokat is. Ezzel párhuzamosan elindították – más országok társaságában – a túlzottdeficit-eljárást is, a kormány túlköltekezései és a bevételi oldalon tapasztalható hiányosságok miatt.
Tarr mindezt formális pozíciónak fogja fel, azért vállalta el, hogy Magyar a magyarországi pártépítésre tudjon összpontosítani.
Magyar Péter arról beszélt, nehéz döntés volt, de jó lehetőségeket lát a brüsszeli munkában. Hangsúlyozta: “Havonta néhány napról van szó, nem fogok kiköltözni Brüsszelbe.”
Korábban Kocsis Máté posztolt arról, elképzelhetetlen, hogy a Fidesz és az AUR egy képviselőcsoportban politizáljon. A két párt ellentéte azonban nem tűnik feloldhatatlannak.
